Alulkormányzottság: Hogyan kezeljük az alulkormányzott csúszást?
Az alulkormányzottság olyan jelenség, amely akkor fordul elő, amikor autóval vezetünk, és nagyobb sebességgel vagy kedvezőtlen útviszonyok mellett kisebb kanyarokban haladunk el.
Ennek a jelenségnek a neve onnan ered, hogy az autó alulkormányzottság esetén elégtelenül fordul.
Tartalomjegyzék
Mely autók szenvednek alulkormányzottságot?
Az alulkormányzottság természetesen megnyilvánul az elöl szerelt motorral és elsőtengelyes hajtású autókban. Ez azonban nem mindig van így.
Hajtótengely: elöl, hátul, 4x4. Hogyan hat az autóra?
Az alulkormányzottság a hátsókerék-hajtású autókon is megjelenhet, igaz, ez sokkal nagyobb erőfeszítést igényel.
Hogyan nyilvánul meg az autó alulkormányzottsága?
Alulkormányzottság esetén az autó nem reagál megfelelően a kormánykerék elfordítására. Így a jármű alulkormányzottság esetén egyenes irányban halad tovább, és nem követi a kormánykerék szögét.
Az alulkormányzottság okai
Az alulkormányzottság oka az első tengelyen lévő kerekek tapadásának elvesztése. A hajtott első tengellyel nem rendelkező járművekben csak a menetirányváltáskor fellépő fékezési és keresztirányú erők okozzák az első tengely tapadását. Másrészt, ha csak az első tengelyt hajtják a járművön, akkor a tapadás elvesztését az említett tényezőkön túl a jármű gyorsulása okozza.
A motor elhelyezése is befolyásolja az alulkormányzottság lehetőségét. Ha a motort elöl helyezik el, az autó teljes tömegének nagy része az első tengely felett van. Az autó ilyen koncepciója növeli a rá ható keresztirányú erőket a haladási irány éles megváltoztatása során.
Nem megfelelő, rossz úttapadási viszonyok (homok, kavics, jég, hó, víz) esetén azonban csak kis irányváltásra, fékezésre vagy enyhe gyorsításra van szükség ahhoz, hogy a jármű alulkormányzottsága látható legyen.
Hogyan jön létre az alulkormányzott csúszás?
Alulkormányzott csúszás általában akkor fordul elő, amikor a jármű elfordul, az első kerekekre ható nyomatékváltozással. Minél nagyobb a kerekekre ható nyomaték változása, annál nagyobb a megcsúszás valószínűsége.
Alulkormányzott csúszás esetén az első kerekek kanyarodásuk ellenére sem vezetik be az autót kanyarba, mert az első tengely elvesztette taposását. Ha a jármű nem veszi fel újra a kapcsolatot az úttal, akkor irányíthatatlanul kirepül az ív külső széléről.
Alulkormányzott csúszás azonban nem fordulhat elő olyan járműnél, amely álló helyzetből gyorsul. Ha a jármű áll, semmilyen erő nem tolja előre az autót, ha a gumiabroncsok elveszítik a tapadást.
Hogyan kezelhetem az alulkormányzott csúszást?
Az alulkormányzott megcsúszásból való kilábaláshoz egyszerűen engedje el a gázpedált, és várja meg, amíg a hajtótengely kerekei visszanyeri a tapadást. Nem ajánlott hirtelen lenyomni a fékpedált vagy túlzottan elforgatni a kormánykereket, mert ez még nagyobb gumi tapadás elvesztéséhez vezethet.
A kerekek forgatásakor fennáll annak a veszélye, hogy miután az első kerekek visszanyerték a tapadást, újra gurulni kezdenek az úton, ami éles irányváltást okoz a járműben. Ez az irányváltás túlkormányzott megcsúszáshoz vezethet, ami nagy tapasztalatot igényel, és az elsőkerék-hajtású járműveknél nagyon veszélyes.
Túlkormányzottság: Hogyan kezeljük a túlkormányzott megcsúszást?
Ha egy hátsó hajtótengelyes járműnél alulkormányzottság lép fel, akkor általában elegendő a fékekre nehezedő nyomás csökkentése vagy az első tengely kerekeinek egybeállítása a megcsúszás megszüntetéséhez.
Egy utolsó mítosz
Számos autóipari mítosz kering az autók szerelmesei között. Van egy széles körben elterjedt mítosz is, amely nagyon jól illeszkedik ehhez a témához. Egyes autórajongók szerint az elsőkerék-hajtású autóknál csak alulkormányzottság, a hátsókerék-hajtásúnál pedig csak túlkormányzottság tapasztalható.
Túl- és alulkormányzottság: Mi a különbség?
Ez az állítás csak nagy gyorsulás esetén érvényes kanyarban. Normál körülmények között egy bármilyen hajtáslánccal rendelkező autó bármilyen csúszást tapasztalhat, legyen az alul- vagy túlkormányzott.