Túl- és alulkormányzottság: Mi a különbség?
A túlkormányzottság és az alulkormányzottság olyan jelenség, amely autóvezetéskor és kanyarokban nagyobb sebességgel vagy kedvezőtlen útviszonyok között fordul elő. Amint azt a korábbi cikkekből mindannyian tudjuk, a jármű csak kétféle csúszást kaphat: túlkormányzott vagy alulkormányzott.
Dióhéjban, ha az első tengely elveszíti a tapadást, az alulkormányzottság. Ha a hátsó tengely elveszíti a tapadást, az túlkormányzott csúszás. Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor az autó mind a négy kereke elveszti a tapadást. Minden megcsúszás mindig vagy az első tengely kerekeinek tapadási elvesztésével kezdődik, vagy a hátsó tengely kerekeinek tapadási elvesztésével.
Tartalom
Tehát beszéljünk arról, hogyan fordul elő túlkormányzott és alulkormányzott csúszás, és hogyan kezelhető mindkét típusú megcsúszás.
Hogyan történik a felborulás?
A túlkormányzott csúszás során az első gumik jobban tapadnak, mint a hátsók. Ebben az esetben vannak olyan helyzetek, amikor az autó hátsó tengelye megcsúszik nagy sebességgel kanyarodáskor vagy hirtelen irányváltáskor.
Az autó túlkormányzott viselkedésének oka a hátsó tengelyen lévő kerekek tapadásának elvesztése. Ez azt jelenti, hogy a túlkormányzott csúszás során az autó első része szívesen kanyarodik, de a hátsó rész az eredeti irányban halad tovább. Emiatt az autó az ellenkező irányba forog, vagy elveszti az irányítást, és nem kívánt visszafordulást okoz. A túlkormányzottság elnevezés tehát abból ered, hogy a jármű túlzottan elfordult túlkormányzottság során.
Ellentétben az alulkormányzott csúszással, amelyben a jármű egyenes vonalban halad tovább, a túlkormányzott megcsúszásban a jármű elkezd forogni a saját tengelye körül. Szilárd forgással és alulkormányzottsággal a jármű az ív külső szélén lerepülhet az útról.
Mely autóknál gyakoribb a túlkormányzottság?
A túlkormányzottság rendszerint a hátsókerék-hajtású autókban jelenik meg, de ez alól az elsőtengely-hajtású járművek sem kivételek. Egy elsőkerék-hajtású jármű esetében meglehetősen bonyolult és veszélyes túlkormányzott csúszást elérni.
A hajtott hátsó tengely nélküli jármű túlkormányzott megcsúszása veszélyes, mert nincs mód a szabályozására.
Hogyan kezeljük a túlkormányzott csúszást?
A túlkormányzott csúszás elsajátítása nem olyan egyszerű, mint az alulkormányzott csúszás elsajátítása. Sokkal több tapasztalatot és gondos munkát igényel a kormány és a gázpedál.
Ha autója túlkormányzott csúszást kap, akkor a kormányt élesen el kell fordítani a kanyar irányával ellentétes oldalra. Ez azt jelenti, hogy az autó első kerekeit kifelé kell irányítani a kanyarból. Ezzel kiküszöbölhető a jármű tengelyének változása, amely lehetővé teszi, hogy az autó az eredeti pályán haladjon tovább, de csak oldalirányban.
Ezt követően a helyzettől függően lehetőség van a hátsó tengely csúszásának korrigálására a gázpedál lenyomásával vagy felengedésével. Fojtószelep hozzáadásával a jármű hátulját irányíthatja, ha nagy sugarú kanyarban csúszik, de a gázkar levétele segít a tapadásban kis sugarú kanyarokban történő megcsúszáskor.
Tegyük fel azonban, hogy a túlkormányzási csúszásra adott reakció aránytalan. Ebben az esetben a jármű azonnal újabb túlkormányzási csúszást tapasztalhat, amely a jármű hátsó részét az ellenkező oldalra veti, miután taposott és túlságosan az út tengelye felé fordul. A fentiek egyikét sem javasoljuk, hacsak nem rendelkezik kellő tapasztalattal, és mint mindig, saját felelősségére.
A túlkormányzott csúszás veszélye
A túlkormányzott megcsúszás veszélye a kezelés bonyolultságában rejlik. A gázpedál lenyomása vagy felengedése ugyanis általában nem mindig oldja meg a helyzetet. A túlkormányzott csúszás leküzdéséhez a gázpedál óvatos lenyomása/felengedése és az autó kormányának megfelelő pillanatban történő elfordítása szükséges.
Tegyük fel azonban, hogy egy nem hátsó tengely által hajtott jármű túlkormányzott megcsúszást kap. Ebben az esetben gyakorlatilag lehetetlen kezelni egy ilyen csúszást, mivel a vezetőnek nincs lehetősége befolyásolni a hátsó tengely tapadási képességét.
Hogyan történik az alulkormányzottság csúszása?
Az alulkormányzottság oka az első tengelyen lévő kerekek tapadásának elvesztése. Alulkormányzottság esetén az autó nem reagál megfelelően a kormánykerék elfordítására. Így a jármű alulkormányzottság esetén egyenes irányban halad tovább, és nem követi a kormánykerék szögét.
Alulkormányzott csúszás általában akkor fordul elő, amikor a jármű elfordul, az első kerekekre ható nyomatékváltozással. Minél nagyobb a kerekekre ható nyomaték változása, annál nagyobb a megcsúszás valószínűsége.
Alulkormányzott csúszás esetén az első kerekek kanyarodásuk ellenére sem vezetik be az autót kanyarba, mert az első tengely elvesztette taposását. Ha a jármű nem veszi fel újra a kapcsolatot az úttal, akkor irányíthatatlanul kirepül az ív külső széléről.
Alulkormányzott csúszás azonban nem fordulhat elő olyan járműnél, amely álló helyzetből gyorsul. Ha a jármű áll, semmilyen erő nem tolja előre az autót, ha a gumiabroncsok elveszítik a tapadást.
Hogyan kezeljük az alulkormányzott csúszást?
Az alulkormányzott megcsúszásból való kilábaláshoz egyszerűen engedje el a gázpedált, és várja meg, amíg a hajtótengely kerekei visszanyeri a tapadást. Nem ajánlott hirtelen lenyomni a fékpedált vagy túlzottan elforgatni a kormánykereket, mert ez még nagyobb gumi tapadás elvesztéséhez vezethet.
A kerekek forgatásakor fennáll annak a veszélye, hogy miután az első kerekek visszanyerték a tapadást, újra gurulni kezdenek az úton, ami éles irányváltást okoz a járműben. Ez az irányváltás túlkormányzott megcsúszáshoz vezethet, ami nagy tapasztalatot igényel, és az elsőkerék-hajtású járműveknél nagyon veszélyes.
Ha egy hátsó hajtótengelyes járműnél alulkormányzott csúszás következik be, akkor általában elegendő a fékekre nehezedő nyomás csökkentése vagy az első tengely kerekeinek egybeállítása a megcsúszás megszüntetéséhez.