A Stirling-motor egy dugattyús hőmotor, amely külső forrásból származó hőt használ fel a munkaciklushoz szükséges energia előállítására. Ezt a hőt gyakran külső égéssel nyerik, tehát külső égésű motorról van szó.

Az ilyen típusú motorok tüzelőanyag elégetésével nyert kémiai energiát használnak fel a munkaanyag felmelegítésére, amely ezt követően munkát végez a motorban. Az égés mindig a motoron kívül történik, és a munkaanyag leggyakrabban gáz.

A Stirling-motor története dióhéjban

A Stirling-motor fejlesztése a 19. század elején kezdődött, amikor a skót mérnök és pap, Robert Stirling megpróbált biztonságosabb alternatívát alkotni a felrobbanásról hírhedt gőzgépekkel szemben. A Stirling-motort 1816-ban szabadalmazták. A következő években számos fejlesztésen esett át a hatékonyság növelése érdekében. A Stirling fivérek 1827-ben szabadalmaztattak egy forró levegős motort is.

A 19. és 20. században a Stirling-motorok iránti érdeklődés és innováció megnövekedett, különösen az üzemanyaghiány vagy a gyors technológiai fejlődés időszakaiban. Napjainkban ismét előtérbe kerülnek a Stirling-motorok, mint a hagyományos belsőégésű motorok ökológiai alternatívája.

A Stirling-motor felépítése

A Stirling-motor kialakítása számos előnnyel rendelkezik a többi belsőégésű motorhoz képest. A motor robusztus és egyszerű felépítésű, ami nagyon megbízhatóvá teszi.

Ez a motor tokozott és tömített, így például víz alatt vagy vákuumban is használható. Mivel az üzemanyag nem ég el a motorban, nincs szükségtelen zaj vagy rezgés.

A motor ezért csendesebb, kifinomultabb és hosszabb élettartamú, mint a klasszikus belső égésű motoroké, mivel alkatrészei kevésbé terhelik. A Stirling-motor hatásfoka megegyezik, néha még magasabb is, mint a legjobb dízelmotoroké. Legnagyobb előnye azonban, hogy a motor hajtásához különböző típusú üzemanyagok használhatók.

Hogyan működik egy egyhengeres Stirling motor?

Kezdetben a gáz alacsony hőmérsékletű, és így a nyomás az alsó (szivárgás) és a felső munkadugattyúk között helyezkedik el, amelyek egymással kapcsolatban vannak. Az alsó dugattyú a henger felső részébe költözik, és a dugattyú körül áramló gázt a henger alsó részébe vezeti, amelyet egy külső hőforrás melegít fel.

A fűtésnek köszönhetően a hengerben lévő gáz hőmérséklete megnő. A gáz így növeli térfogatát és nyomását, és felfelé tágul, miközben ismét a szivárgó dugattyú körül áramlik.

Kapcsolódó cikk - 

Motordugattyúk: hogyan működnek?

A henger tetején lehűtik a gázt, csökkentve annak térfogatát és nyomását, aminek hatására a munkadugattyú lefelé halad, a szivárgó dugattyút felfelé emeli és a gáz visszajut a henger aljára, amely felmelegszik. Ez a ciklus folyamatosan ismétli önmagát.

Hogyan működik egy két vagy több hengeres Stirling motor?

Külső hőforrás fűti a piros hengert. A hengerben lévő gáz növeli annak térfogatát és nyomását, felfelé tolva a (piros) hengerdugattyút. Miután a dugattyú elérte a henger felső határát, a gáz a csövön keresztül a második (kék) hengerbe áramlik.

Ott lehűtik, aminek köszönhetően csökken a térfogata és a nyomása, amitől a dugattyú leesik, ami visszanyomja a lehűtött gázt a felmelegített hengerbe.

A Stirling-motor előnyei

A Stirling-motor sokoldalú felhasználása és a szikra vagy dízel motorokhoz hasonló hatékonysággal rendelkezik. Mint említettük, ez egy külső égésű motor, amely kevesebb káros anyagot termel.

Kapcsolódó cikk - 

Benzin- és dízelmotor: miben különböznek egymástól?

Mivel semmilyen anyag nem lép be vagy távozik a motorból, lehetséges a legmegfelelőbb hengertöltés használata. A Stirling-motor fő előnyei a következők:

1. Üzemanyag sokoldalúság: A Stirling motorok gyakorlatilag bármilyen hőforrással működhetnek, így sokféle üzemanyaghoz alkalmazkodnak, beleértve a megújuló energiaforrásokat, például a napenergiát.
2. Magas hatásfok: A regenerátornak és az izotermikus folyamatoknak köszönhetően a Stirling-motorok magasabb hőhatékonyságot érhetnek el, mint a belsőégésű motorok.
3. Alacsony károsanyag-kibocsátás: A külső égési folyamat alacsonyabb károsanyag-kibocsátást és környezetszennyezést eredményez, így a Stirling-motorok környezetbarát megoldássá válnak. Kevesebb káros anyag kerül a levegőbe, mivel az üzemanyagban nincs olaj.
4. Csendes működés: A Stirling motorok minimális zajjal és vibrációval működnek, mivel nincs belső égés és nincs gyors kipufogógáz-eltávolítás.

Üzemanyag a Stirling-motorhoz

Amint már említettük, a Stirling-motor hatalmas előnye a többi belsőégésű motorral szemben, hogy különféle üzemanyagok széles választéka használható a motor meghajtására, mint például:

• Földgáz (gazdaságossági, de ökológiai szempontból is a legjobb eredményeket éri el)
• Folyékony és gáznemű tüzelőanyagok
• Szilárd tüzelőanyag
• Biomassza (faapríték, növényi maradványok és egyebek...) • • • Biogáz (lerakókból, szennyvíztisztítókból származó gáz, kokszgáz)
• Napenergia
• még sok más...

A Stirling-motoron kívül egyetlen más motor sem képes a különféle források ilyen széles csoportját használni a meghajtásához.

A Stirling motor hátrányai

Mint minden más eszköznek, a Stirling-motornak is vannak előnyei és hátrányai. Ennek a motornak a hátrányai közé sorolhatjuk a következőket:

• Alacsonyabb teljesítmény-tömeg arány: A belsőégésű motorokhoz képest a Stirling-motorok teljesítmény-tömeg aránya alacsonyabb.
• Összetett kialakítás: A Stirling-motorok bonyolultabb felépítésűek, ami magasabb gyártási költségekhez és problémásabb karbantartáshoz vezet.
• Az anyagok összetettsége: A meleg és hideg kamra közötti hatékony hőátadás elengedhetetlen az optimális teljesítményhez. Emiatt magasak a tömítőanyagokra vonatkozó követelmények, és így a gyártási költségek is.

A Stirling-motor használata

A Stirling motort sokoldalúsága és egyedi tulajdonságai miatt az alkalmazások széles körében használják:

• Energiatermelés: A Stirling motor távoli területeken is képes villamos energiát termelni hulladékhő vagy megújuló energiaforrások, például napenergia felhasználásával.
• Kapcsolt energiatermelés: A kapcsolt hő- és villamosenergia-rendszerekben (CHP) a Stirling-motorok visszanyerhetik az ipari folyamatokból vagy épületekből származó hulladékhőt, növelve ezzel az energiahatékonyságot.
• Tengeri meghajtás: A Stirling-motort tengeralattjárókban és más haditengerészeti hajókban használják a csendes működés és az üzemanyag-takarékosság érdekében.
• Űrhajó teljesítménye: A radioizotópos Stirling-generátorokat energiaforrásként használják az űrben végzett küldetésekhez, mint például a NASA Advanced Radioisotope Stirling Generator (ASRG).

Jövőbeli innovációk

A Stirling-motorok jelentős szerepet játszhatnak a tisztább és hatékonyabb energiamegoldásokra való átállásban. A jövőbeli innováció lehetséges területei a következők:

• Szolárenergia: A koncentrált napenergia-rendszerek Stirling-motorokat használhatnak a napfény elektromos árammá alakítására, ami megújuló erőforrást kínál.
• Hulladékhő visszanyerése: A fejlett anyagok és konstrukciók fejlesztése tovább javíthatja a Stirling-motorok hatékonyságát, így vonzó lehetőséggé válik a hulladékhő visszanyerésére és az energiamegtakarításra.
• Gépjárműipari felhasználás: Bár még nem elterjedt, a Stirling-motorok integrálása a hibrid járműrendszerekbe segíthet csökkenteni az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.

Érdekes tények a Stirling-motorról

• Első szabadalmaztatott motor: A Stirling-motor volt az első szabadalmaztatott motor, amely 1816-ban kapta meg szabadalmát, még a belső égésű motor előtt.
• Biztonsági innováció: A Stirling motort eredetileg a gőzgépek biztonságosabb alternatívájaként fejlesztették ki, amelyek hajlamosak a nagynyomású gőz miatt robbanásra.
• Svéd tengeralattjárók: A Svéd Haditengerészet 1996 óta Stirling-motorokat használ Gotland-osztályú tengeralattjáróiban, kihasználva a hajtóművek csendes működését és hatékonyságát.
• Philips Electronics: Az 1950-es években a Philips Electronics kifejlesztett egy sor Stirling-motort rádiókban és más kis készülékekben való használatra, ezzel is elősegítve a technológia népszerűsítését.
• Leghosszabb ideig működő Stirling-motor: A leghosszabb ideig működő Stirling-motor az új-zélandi Canterbury Egyetemen található. Ez a Canterbury Ringbom néven ismert motor 1986 óta üzemel.

Gyakran ismételt kérdések a Stirling motorral kapcsolatban

K: Használható Stirling motor egy autóban?

Válasz: A Stirling-motor még nem elterjedt az autóiparban, alacsonyabb teljesítmény-tömeg aránya és összetettsége miatt. Mindazonáltal integrálható hibrid járműrendszerekbe az üzemanyag-hatékonyság javítása és a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében.

Kérdés: Hogyan viszonyul a Stirling-motor hatékonysága a belső égésű motoréhoz?

Válasz: A Stirling-motor a belső égésű motorokhoz képest magasabb hőhatékonyságot érhet el, gyakran 30-40%-os vagy nagyobb hatásfokkal, míg a belső égésű motorok jellemzően 20-25% körüli hatásfokúak.

Kérdés: Melyek a Stirling-motorok hatékonyságát befolyásoló fő tényezők?

Válasz: A Stirling-motor hatékonysága számos tényezőtől függ, beleértve a meleg- és hidegkamra közötti hőmérséklet-különbséget, a regenerátor kialakítását, a munkagázt és a motor mechanikai veszteségeit.

K: Hogyan indul be a Stirling-motor?

Válasz: A Stirling-motor működéséhez külső hőforrásra van szükség. Amint a munkagáz felmelegszik és tágulni kezd, a motor elindul, és mindaddig jár, amíg a hőforrás fennmarad.

K: Milyen munkagázt használnak a Stirling-motorok?

Válasz: A Stirling-motor munkagáza az adott kialakítástól és alkalmazástól függően változhat. Az általánosan használt gázok közé tartozik a levegő, a hidrogén, a hélium és a nitrogén.

Következtetés

A Stirling-motor az üzemanyag-sokoldalúság, a nagy hatásfok és az alacsony károsanyag-kibocsátás egyedülálló kombinációját kínálja, lehetővé téve az alkalmazások széles skáláját. A technológia fejlődésével a Stirling-motorban rejlő lehetőségek növekedni fognak, akárcsak a különféle területeken való felhasználása.

Tekintse meg a működő Stirling-motort kicsinyített változatban: