Motorrobbanás: mi ez, és hogyan lehet megelőzni?
A motorrobbanás, közismert nevén "motor kopogás" egy negatív jelenség, amely benzinmotorok égése során jelentkezik, és akusztikailag kopogó hanggal nyilvánul meg.
Röviden, a motor felrobbanása egy helytelen üzemanyag-keverék elégetése a megfelelő pillanatban. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan nyilvánul meg a motor kopogása, és hogyan lehet megelőzni.
Tartalomjegyzék
Mi az a motorrobbanás?
Amikor az üzemanyag-keverék belép a hengerbe, az kompresszión keresztül felmelegszik. A megfelelő pillanatban, amikor a hőmérséklet már majdnem elég magas ahhoz, hogy öngyulladást okozzon, az üzemanyag-keveréket a gyújtógyertya szikrája meggyújtja.
Ha a keverék öngyullad, a kiégése inhomogén és rossz minőségű. Ilyenkor lökéshullámok kezdenek terjedni a hengertérben, visszaverődnek az égéstér belső falairól, ami akusztikailag a már említett kopogó hanggal nyilvánul meg.
Ezt a jelenséget ezért általában motorkopogásnak nevezik a motor kopogó hangja miatt.
Mit okoz a motor robbanása?
- Erővesztés
- Motor túlmelegedése
- Megnövekedett üzemanyag-fogyasztás
Ha ezt a problémát elég sokáig figyelmen kívül hagyja, mindenféle probléma megnyilvánul, mint például a dugattyúk, dugattyúgyűrűk, szelepek vagy tömítések égése a hengerfej alatt. Ezenkívül a katalizátor élettartama gyorsan csökken.
Hogyan lehet megakadályozni a motor robbanását?
- Magasabb oktánszámú üzemanyag felhasználásával - minél magasabb, annál magasabb a hőmérséklet és ezáltal az üzemanyag öngyulladásához szükséges nyomás is, ami megakadályozza az öngyulladást
- Csökkentve a motor terhelése - például alacsonyabb fokozatba kapcsolás (kézi sebességváltó esetén) vagy a gázpedál elengedése
- Az időzítési előrelépés csökkentésével - a modern motorok motorrobbanásérzékelőkkel, ill. a gyújtás időzítésének automatikus beállítása
Hogyan kapcsolódik a sűrítési arány a motor robbanásához?
Egy másik fontos paraméter a motor kompressziós aránya. Ez a henger térfogatának aránya az alsó és a felső holtpontban lévő dugattyú között, illetve a henger teljes munkatérfogatának a kompressziós tér térfogatához viszonyított aránya.
Más szóval, ez a hengerbe szívott tüzelőanyag-keverék térfogatának és a sűrített keverék térfogatának az aránya. Minél nagyobb a kompressziós arány, annál nagyobb a tüzelőanyag-keverék összenyomása a gyújtás előtt.
Tömörítési arány: milyen hatással van a motorra?
A motor detonációjának megelőzése érdekében a szikragyújtású motorok kompressziós aránya nem haladhatja meg a 10:1-et. A motorrobbanásérzékelővel, motorvezérlő egységgel és egyéb eszközökkel felszerelt motorok azonban akár 14:1-es sűrítési arányt is elérhetnek.
A turbófeltöltős benzinmotorokban a kompresszió aránya 8,5:1 körül van, mivel a munkaanyag kompressziójának egy része a turbófeltöltőben történik.
Turbófeltöltő: Mik az előnyei, és mi a turbó lag?
A dízelmotorok sűrítési aránya 20:1 vagy még ennél is magasabb, mert azon az elven működnek, hogy a befecskendezett üzemanyag a sűrítés hőjétől meggyullad. Ez az oka annak, hogy a dízelmotorok kompressziós arányának nagyobbnak kell lennie, mint a benzinmotoroké. A motor hengerének nyomásából származó terhelés korlátozza a dízelmotor kompressziós arányát.
Miért nem áll fenn a motor felrobbanásának veszélye a dízelmotorokban?
A dízelmotorokban nem áll fenn a motor felrobbanásának veszélye, mivel az üzemanyagot csak akkor fecskendezik be a hengerbe, amikor a levegő teljesen össze van sűrítve. Így a gyújtás akkor következik be, amikor az optimális; ezért a növekvő nyomás miatti öngyulladás nem fordulhat elő.