A politikai szereplők sürgős lépéseket követelnek, mivel az uniós autógyárak lemaradnak az elektromobilitásra való átállásban

Ez a hét megerősítette a nyomást a jobboldali politikai pártok és az autóipar részéről, amelyek azt követelik, hogy az EU enyhítse a kibocsátáscsökkentésre és az elektromos járművekre való áttérés támogatására irányuló szabályozásokat.

Az Európai Bizottságnak „a lehető leghamarabb” cselekednie kell, mivel az autószektor hatalmas büntetésekkel néz szembe a járművek átlagos kibocsátásának csökkentésére vonatkozó határidők közeledtével, hangsúlyozta ma a középpárti Európai Néppárt (EPP).

A 2019-ben megállapított szigorúbb CO2-kibocsátási normák jövőre lépnek hatályba, azonban az autógyárak a gyenge elektromos járműeladásokra hivatkozva képtelenek megfelelni az új korlátoknak, amelyek 115,1 grammról 93,6 grammra csökkentek kilométerenként.

Azzal érvelve, hogy az elektromos autók piaca „nem a várakozások szerint alakul”, az EPP megismételte az autógyárak figyelmeztetését, hogy a küzdő ipar most milliárdos büntetések fenyegetésével néz szembe.

Ideiglenes intézkedések csomagja

A „docto ideiglenes könnyítések” csomag lehetővé tenné a gyártók számára, hogy „banki” részét használják fel eladásaiknak, amelyeket később számíthatnak be, amikor az elektromos járművek eladása növekszik.

Az EPP azt is javasolja, hogy a normáknak való megfelelés hároméves átlag alapján történjen, ne csak egy év alapján, és hogy a büntetések valóban legyártott járművekre vonatkozzanak, nem csupán az eladott és regisztrált járművekre. Ezáltal például az autógyártók növelhetnék a kisebb és megfizethetőbb elektromos autók gyártását.

A belső égésű motorok korszakának vége

Az Európai Parlament legnagyobb frakciója szintén „korrekciót” követel a 2035-től érvényes kipufogógáz-kibocsátási határértékhez, amely de facto megtiltja új benzin- és dízelmodellek értékesítését.

„Az Európai Bizottságnak sürgősen be kell nyújtania a [rendelet] felülvizsgálatát, amely újból bevezetné a technológiai semlegességet, és elismerné minden technológia szerepét a CO2-csökkentés elérésében,” áll a hatoldalas állásfoglalásban az EPP részéről.

Jens Gieseke német képviselő a brüsszeli újságíróknak adott interjúban elismerte a belső égésű motorok kérdésének „nagyon vitatható” jellegét, de csoportja álláspontja világos.

„Alternatív üzemanyagokat, e-üzemanyagokat, bioüzemanyagokat és megújuló szintetikus üzemanyagokat szeretnénk, és ennek a karbon-korrekciós tényezőnek is jelen kell lennie,” mondta, utalva arra az értékre, amelyet az ilyen üzemanyagokra alkalmaznának, és amely összehasonlítaná az életciklus-beli CO2-kibocsátásokat a fosszilis üzemanyagokkal.

A kritikusok rámutatnak arra, hogy az e-üzemanyagok nem tudják felvenni a versenyt a közvetlen elektromos áramlással hatékonyság szempontjából, míg a benzinhez és dízelhez hasonló folyékony alternatívák, mint például a bioüzemanyagok és szintetikus szénhidrogének, számos problémával küzdenek a fosszilis üzemanyagokkal kapcsolatos szennyezés miatt.

Globális verseny

Gieseke elkerülte a kérdést, hogy miért maradt le az európai autóipar az amerikai és kínai cégekkel szemben a növekvő globális elektromos járműpiac uralmában, annak ellenére, hogy széleskörű közpublicitást kapott.

„Ebben a szektorban milliók dolgoznak,” mondta Gieseke, megjegyezve, hogy az EPP felhívása nem a támogatásokkal vagy új támogató rendszer kidolgozásával foglalkozik, hanem „legalább a szabályozási keret biztosításával, amelyben ez az ipar túlélhet”.

A nap korábbi sajtótájékoztatóján Vanessa Butani, a Volvo Cars globális fenntarthatósági igazgatója megkérdőjelezte azon technológiákba való támaszkodás logikáját, amikor az elektromos áramlás már teljes gőzzel zajlik.

„Személygépkocsik esetében tudjuk, hogy a közvetlen elektromos áramra való áttérés a leghatékonyabb megoldás,” mondta Butani. „A karbonsemleges üzemanyagok valójában nem csökkentik a különböző kibocsátásokat, ezáltal szennyező anyagokat képeznek,” tette hozzá.

„Európának relevánsnak kell maradnia, és ehhez gyorsnak kell lennünk – nem halogathatjuk ezt tovább, mert ez csak növeli a versenyképességi szakadékot,” mondta Butani.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA), amelyből a Volvo Cars 2022-ben kilépett, kedden (december 10.) saját „egyszerűsített szabályozási keret” iránti felhívását tette közzé.

Az Európai Bizottság jövő év elején be fogja mutatni a Tiszta Ipari Politika csomagját, míg Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke személyesen veszi át az irányítást az európai autóipar jövőjéről szóló új stratégiai párbeszédban.